Azóta rágom a kefét, mióta megtudtam, hogy hiába a szakáll, a férfias külső, az izmos karok, na meg a széles vállak, ez a férfi állítólag már teljesen ki van herélve:
A kép Johan Bävman fotósorozatából való, amit gyesen lévő apukákról készített, azért, hogy arra bátorítsa a svéd családokat, hogy használják ki a családtámogatási rendszer lehetőségeit. Forrás: http://www.johanbavman.se/swedish-dads/
Mert hogy inkább asszociálnék arra, hogy a kép címe akár az is lehetne, hogy "a babázó apuka igen is szexi".
Amúgy a képen szereplő férfit Andreas Bergströmnek hívják és egyike azoknak az apukáknak, akik gyesen vannak. Svédországban. Mármint egy olyan országban, ahol tombol a „genderőrület” meg (18 éven alattiak forduljanak el, mert csúnya szó következik ) az emancipáció. Ahol a férfiak kiherélését maga az állam propagálja azzal, hogy arra biztatják a családtervezőket, hogy az anya mihamarabb menjen vissza dolgozni, az apa meg vállaljon nagyobb részt a gyereknevelésből, pl. a gyes felét ő vegye ki és akkor több pénzt kap a család. Svédország -a többi skandináv országgal együtt,- eddig is jobban teljesített, mint pl mi, akik tudjuk a tutit erről az egész emancipációról, de azt remélik, hogy ezzel az intézkedéssel tovább növelhetik a gyermekvállalási kedvet. Mert azt gondolják, hogy a XXI. században a titok a nők biztonságérzetében rejlik, az egykeresős családmodell vagy az, hogy a nők számára a gyerekvállalás érezhető hátrányt jelent a munkaerőpiacon, pedig nem ezt szolgálja. Egyébként is a gazdaság motorja az, ha minél több a jól képzett, sikeres állampolgár, akiknek az adójából aztán finanszírozni lehet egy csomó hasznos dolgot, mint például a családok támogatását, -és ebben minden kézre szükség van, ahogy Pataky Attila szokta mondani,- csak ők ugye a nőkre is értik.
Forrás: https://europebynumbers.wordpress.com/2015/07/27/demography-today-europes-dwindling-population/
Akárhogy is nézem a fenti térképet a termékenységi rátákról, ezen bizony jól látszik a különbség azok között az országok között, ahol a nők emancipálása (ami állítólag egyben a férfiak kiherélését is jelenti) kormányzati program, meg azok között, ahol úgy hiszik, hogy a gyerekvállalás és utódgondozás amolyan női principium, a beteljesedett női lét egyetlen és igaz formája, a férfi dolga meg, hogy ehhez biztosítsa a hátteret.
És ezzel be is fejezhetném, mert ez önmagában válasz azoknak, akik szerint Kövér Ákosnak alapvetően igaza van, csak nem gondolkodni kell rajta, elég azt érezni...
De csak azért is...
Először is: no para, nincs itt akkora gond a fejekben. A magyar ember mind a mai napig nagyon fontosnak tartja, hogy szaporodjon. Az átlag magyar már felnőttléte kezdetén is úgy készül, hogy neki biztos lesznek gyerekei, majd amikor felnő és tényleg belevág, jellemzően úgy nyilatkozik, hogy kevesebb gyereke van, mint amennyit valójában szeretett volna. Sőt. A világon egyedülállóként csak ránk jellemző, hogy nem csak a legszegényebb rétegek vállalnak az átlagnál több gyereket, hanem egy bizonyos életszínvonal felett a jómódú réteg is. (LINK) Úgyhogy nem kell szapulni az embereket, köztük a dolgozó nőket sem, mert kedv az éppenséggel lenne... Amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a kivándorolt családok körében átlagosan több gyerek születik, mint itthon.(LINK)
Senki ne értse félre, tényleg örömmel tölt el, hogy Kovács Ákosné boldog, hogy tehetségét és tudását okos és szép gyerekek felnevelésére fordítja, illetve, arra, hogy férjét támogassa álmai megvalósításában, de a nagy, magyar, szürke valóság az, hogy ahol az átlagkereset 250 000 forint körül mozog, ott azért elég szűkös a felhozatal azokból a férfiakból, akik ugyanezt a családmodellt biztosítani tudják, és hát, nem lehet mindenki udvari Csepregi Éva vagy gázszerelő. Nem, nem emlegetem fel, hogy aki ma felsőoktatási intézménybe jelentkezik, annak vállalnia kell, hogy ugyanannyi időt majd le is fog dolgozni itthon, hogy viszonozza azt, amit az állam belé fektetett, miközben kovács ákosnékkal szemben nincs ilyen elvárás, mert hát úgyis az a lényeg, hogy okos, tanult embereknek jó eséllyel okos, tanult gyermekeik lesznek, ami végül mindenkinek jó, no de azért szívesen... Na jó, ha a négy lányuk követi majd a szülői mintát, akkor az már egy pici hm.
Egyébként nem abba kötök bele, hogy Kövér Ákos mit gondol, hanem abba, hogy ez akkora egyetértésre talál azok között is, akiknek vérből és verejtékből kéne tudnia, hogy mekkora butaságot beszélnek. Mert amíg ekkora megértésre talál, addig ezek komolyan úgy fogják gondolni, hogy amit mondanak az tuti és kettőjük közül az egyik véleménye nem magánügy. Sőt. Azt a gyanút kelti, hogy annyira "úgy" gondolják ő és a haverok, hogy majd még a tettek mezejére is lépnek, aztán sok évvel később meg kilincselhetünk Japánban, hogy meséljék már el, hogy is volt az, amikor rájöttek, hogy mégis inkább erőltetni kéne ezt a női emancizét. (LINK)
A XXI. században az egykeresős családmodell, vagy az, hogy az apa a fő-fő kenyérkereső, anya meg valamennyit még hazavisz mellé, de legalább az utódgondozásra koncentrál, egyszerűen halott ügy. Magyarországon meg pláne az. Ennek a modellnek nincsenek meg a biztonságérzethez szükséges erőforrásai. A nő meg mégis csak olyan állat (miért nem lehet már learchiválni ezt a „nő nem ember” dumát?), aki ha tehetné inkább úgy csinálná, mint a nyestek, hogy teherbe esik 18 évesen, ahogy a család, a rokonok meg a haza elvárja, aztán kihordja, amikor a körülmények megfelelők hozzá.
Mert mit csinál az a család, aki tudja a nő és a férfi helyét a világban, de annyit már nem tud összespórolni (nálunk a lakosság nagy része nem tud), hogy ha holnap apuba belerongyolnak az autópályán és nem megy haza, vagy beteg lesz, netán munkanélküli (uram bocsá’, hiszen blaszfémia ilyet felemlegetni, de kapuzárási pánikjában lelép egy szebbel, fiatalabbal vagy éppen anyu érzi úgy, hogy ebből a kapcsolatból lépnie kell és az édes bosszú egyik formája az lesz, hogy nem kap tartásdíjat)? Ki segít majd nekik? Egy olyan országban, ahol a hagyományos családmodellt favorizálók halmaza és azok halmaza, akik szerint aki segélyre szorul, az élősködő és le kéne pattintani a közös kasszáról, feltűnően nagy számban egybeesik, ráadásul még találkozik is a családbarát kormány értékrendjével? Segítek: ha a rokonok sem tudnak, akkor senki. Anyu elindulhat munkát (vagy jobban fizető munkát) keresni, de hol szeretnek elfogadható fizetést adni olyannak, aki a munkaerőpiaci versenyben lemaradt?
Az a helyzet, hogy egy olyan országban, ahol 207 000 forint/fővel már a legjobban kereső 10%-ban vagy, majd ha ennyi mellett jön a gyerek, akkor az jelentős életszínvonal esést jelent, ahol a válások száma magas, és ráadásul Lux Elvira azt a megállapítást is teszi, hogy „a férfi általában elsősorban a nőhöz kötődik, és amíg kötődik hozzá, addig kötődik a gyermekükhöz is. Amikor a férfi elfordul az asszonytól, egy idő után a gyermektől is elfordul, nem ritka, hogy egészen „megfeledkezik” róla.” ... (LINK) Szóval, az a helyzet, hogy egy ilyen országban szuicid hajlamú az a nő, aki bedől annak, hogy az a csudajó, hogy ő koncentrál a családra, pláne, ha még el sem megy dolgozni, ahelyett, hogy foglalkozna a melójával és a keresetével is, és kiállna azért, hogy ahhoz, hogy ez működjön, az apa is vegye ki a megvalósításhoz szükséges részt az utódgondozásból. Mert csak így működik: ha az anya karrierjének alternatívája nem az elhanyagolt gyerek, hanem az az apa, akivel úgy tudják elosztani a feladatokat, hogy az mindannyiuknak jó legyen. És akkor még válás után is kisebb eséllyel múlik el a gyerekhez való kötődés.
És akkor kérdem én: ki nézi le a férfiakat? Az, aki szerint egy férfi is képes már egészen kis kortól megfelelően gondoskodni egy gyerekről vagy az, aki szerint egy valamire való nő a génjeiben hordozza, hogy hogyan lehet egyszerre takarítani és gyereket ellátni, az igazi férfi meg úgy van vele, mint az ufókkal, hogy először akkor veszi fel vele a kapcsolatot, amikor végre megszólal valami értelmes, emberi nyelven, mert ha tényleg rá lehet bízni egy gyereket, akkor vagy buzi vagy töketlen? És akinek ez a normális, az nem gondol bele, hogy érdemes-e olyannak szülni, aki nem fog tudni megbírkózni a kihívással, ha vele történik valami? Itt ennyien élnek kommunában vagy nagycsaládban, hogy megengedhetik maguknak, hogy majd csak lesz valahogy, legfeljebb a többiek gondoskodnak róla?
Azt gondolom, hogy amit Kövér meg Ákos mondott, az nem a nőknek sértő. Egy átlagos magyar nő, aki két lábbal jár a földön, az hallotta már ezeket ezerszer és csak annyit mond, hogy „jó’ van, majd beleér az ujjad a bilibe, oszt’ fölébredsz”. Ez azoknak a férfiaknak volt bántó, akik igen is igénylik, hogy a lehető leghamarabb aktív részesei legyenek a gyerekük életének, azoknak, akik nem csak akarják pelenkázni, fürdetni, meg ápolni a gyereküket, amikor az beteg, hanem tudják is, hogy erre ők képesek, mint ahogy arra is képesek, hogy párjukkal megoldják, hogy az idilli család és a nő karrierje ne zárják ki egymást és fel sem merül bennük, hogy ez az ő kiherélésükkel lenne egyenértékű. Mert, hogy az ilyen férfiak is egyre többen vannak (szerencsére) és egyáltalán nem töketlenek vagy férfiatlanok. Pláne nem kiheréltek. Sőt. Ők már a XXI. században élnek.
A bejegyzés trackback címe:
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: Miért szeretik annyira a jó apákat? 2015.12.20. 23:46:27
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Huffnágel Pista · http://www.huffnagelpista.com 2015.12.20. 20:57:34
Noname Watanabe 2015.12.21. 16:16:11
ossi.blog.hu 2015.12.21. 16:58:49
2014-es statisztika megfelel? Ha a szöveg hosszú, van hozzá kép is.
www.scb.se/en_/Finding-statistics/Statistics-by-subject-area/Population/Population-projections/Demographic-Analysis-DEMOG/Aktuell-Pong/55356/Behallare-for-Press/380120/
Szívesen.
Tahó Sandokan 2015.12.22. 10:00:11
Ja jó, de neked van igazad, mert te érzelmi alapon érvelsz. Én csak faszkalap vagyok, aki számol.
Tahó Sandokan 2015.12.22. 10:01:13
ossi.blog.hu 2015.12.22. 10:22:53
agymosott 2015.12.22. 10:36:48
egyébiránt, oroszországban norilszk városában a legmagasabb a népszaporulat. érdekes, hogy oroszország területén a nagyvárosok közül ott a legalacsonyabb a napsütéses órák száma, meg általában, a szabadidős cselekvések lehetőségének a száma meglehetősen korlátolt, hasonlóan a skandinávokéhoz. ja és mégvalami, az átlagkereset arrafele a sokszorosa oroszország többi területének. én nem tudom, akár lehetséges is, hogy az emancipáció növeli a gyerekvállalási kedvet, de az, hogy beraksz egy térképet, meg több tonna propagandát, semmit nem magyaráz meg automatikusan. bizonyíték kellene, de az nincs.
ossi.blog.hu 2015.12.22. 10:54:14
A franciák pl. nekifeküdtek annak, hogy feltornázzák a születési rátát, csupa olyan intézkedéssel, ami azt segíti elő, hogy a nők mihamarabb visszamenjenek dolgozni. Mára egy szinten vannak Írországgal és a 2.1-es termékenységi rátájukkal ez a két élen járó ország. Az adatokból letisztították a bevándorlást és egyértelmű, hogy a nagyobb gyerekvállalási kedv az irányváltásnak köszönhető:
www.theguardian.com/world/2015/mar/21/france-population-europe-fertility-rate
De majd megnézzük Japánt is, ők most kezdtek bele. :)
agymosott 2015.12.22. 10:55:15
"In spite of this generous allowance and unique bonus, only a fraction of Sweden’s fathers use all their sixty days of parental leave. Only fourteen per cent of parents choose to share the days equally.
This photo essay is based on portraits of dads who belong to that small percentage who choose to stay at home with their child for at least six months."
HA valóban ez a fajta munkamegosztás és totális emancipáció eredményezné a magasabb gyerekvállalási kedvet, akkor nem lenne svédországban magas a gyerekvállalási kedv, hiszen svédországban sem valósul meg - ahogy a fotós írja, ez csak egy szűk kisebbség.
ossi.blog.hu 2015.12.22. 10:59:25
Várjál, beírom, hátha segít. Ne haragudj, tényleg nem megy rövidebben, úgyhogy kénytelen leszel megbirkózni vele...
"Svédországban. Mármint egy olyan országban, ahol tombol a „genderőrület” meg (18 éven alattiak forduljanak el, mert csúnya szó következik ) az emancipáció. Ahol a férfiak kiherélését maga az állam propagálja azzal, hogy arra biztatják a családtervezőket, hogy az anya mihamarabb menjen vissza dolgozni, az apa meg vállaljon nagyobb részt a gyereknevelésből, pl. a gyes felét ő vegye ki és akkor több pénzt kap a család. Svédország -a többi skandináv országgal együtt,- eddig is jobban teljesített, mint pl mi, akik tudjuk a tutit erről az egész emancipációról, de azt remélik, hogy ezzel az intézkedéssel tovább növelhetik a gyermekvállalási kedvet. "
agymosott 2015.12.22. 11:05:47
ezzel együtt, egy ekkora ugrásban bizonyára az emancipáció értelmes részének is van szerepe, ez tényleg valószínűnek tűnik, elismerem.
agymosott 2015.12.22. 11:08:19
ossi.blog.hu 2015.12.22. 11:17:05
1. A bevándorló, ha állampolgárságot kap, állampolgár lesz. De a svédek erre is figyeltek: összenézték a Svédországban született és a nem Svédországban született nők gyerekvállalási kedvét. Arra jutottak, hogy fiatalon a nem ott született nőknek több gyerekük van, viszont 40 éves korra kiegyenlítődik és átlagosan kb. ugyanannyi, mint az ott született nőknek. (Ez értelemszerűen azt jelenti, hogy vannak bevándorlók, akik 1 gyereket vállalnak, meg vannak, akik 4-5-t, hiszen átlagról beszélünk.)
2. Ahogy fentebb Tahó Sandokan is emlékeztetett: ahhoz, hogy a kiemelkedő születési rátát a bevándorlókra lehessen fogni, ahhoz irreálisan sok gyereket kéne vállalniuk.
ossi.blog.hu 2015.12.22. 11:24:51
Svédország messze előrébb jár a nők emancipálásában, mint pl. Magyarország. (Talán ebben egyetértünk.) Ehhez társul a mostani 1.85-ös (vagy 1.89-es?) születési ráta. Ezen kívánnak javítani azzal, hogy támogatják, hogy az apák is menjenek gyesre és a nő minél hamarabb vissza tudjon menni dolgozni. Ennek a számai majd később fognak érkezni. A mondandó annyi, hogy nem visszakozni akarnak az emancipációból a több gyerek reményében, hanem éppen ellenkezőleg: még inkább emancipálni akarnak.
Erről szólt a szöveg. Így érthető?
agymosott 2015.12.22. 11:25:04
2. igen, ő svédországról beszélt. franciaországban viszont a lakosság kb. 10%-a muzulmán már, ami azért már rendesen tud látszódni egy statisztikában - ha önmagában természetesen nem is magyarázat mindenre.
Tahó Sandokan 2015.12.22. 11:29:07
Tedd fel a kérdést: hol vállalnál szívesebben gyereket? Abban az országban, mely munkaképes lakosságának 10%-át vesztette el a kivándorlás miatt, vagy abban az országban, ahova ők (és mások is) mentek?
Azt az EGÉSZ történelemben meg lehetett figyelni, hogy az emberek oda szöknek ahol jobb az élet, onnan ahol szarabb. Ahol nyomokban megtalálható a civilizáció, ott még ráadásul az is megfigyelhető, hogy egészségesebb családmodellek vannak (2 gyermekes körüli családok). Ezzel szemben szinte egész Kelet- és Dél-Európában 1,5 gyermek alatt van a gyermekvállalási kedv. Miért? Nem azért, mert Soros pénzeli Obama gyíkembereit. Azért, mert rosszabb itt az élet, és az itt dolgozó annak ellenére sem látja a jövőjét, hogy az állam tűzbe teszi a kezét azért, hogy 1000 forrásból halljad: egyre jobb neked.
A valóságot viszont nem lehet elkendőzni, az emberek oda mennek, ahol jobb. Svédországban nem dübörög a propaganda arról, hogy minden jobb. Ott minden jobb. Ha ezt kommunikálni kell, az baj.
Tahó Sandokan 2015.12.22. 11:29:48
ossi.blog.hu 2015.12.22. 11:31:20
www.scb.se/en_/Finding-statistics/Statistics-by-subject-area/Population/Population-projections/Demographic-Analysis-DEMOG/Aktuell-Pong/55356/Behallare-for-Press/380120/
Az a helyzet, hogy lehet ezt bonyolítani, de valaki vagy állampolgár vagy nem, ha az, akkor mindegy, hogy a nagyapja volt bevándorló vagy soha, senki a családjában és ő áttért, másrészt a franciáknak elhiszem, hogy amikor azt mondják, hogy egyértelmű, hogy az intézkedéseknek köszönhető a gyerekvállalási kedv, akkor valszeg tényleg megnézték. Mert, hogy ez hivatalos álláspont.
De ha gondolod, délután megnézem, hogy mit lehet találni a számokról, jó?
agymosott 2015.12.22. 11:39:40
agymosott 2015.12.22. 11:42:20
agymosott 2015.12.22. 11:47:04
magyarán a dél és kelet-európai bevándorlók alacsony gyerekvállalási kedve lehúzza a muzulmán és afrikai bevándorlók magas átlagát, a végeredmény pedig a svéd átlaggal azonos. érdekes.
Tahó Sandokan 2015.12.22. 11:56:34
Ha egy kereső el tudja tartani a családot az azt jelenti, hogy úgy osztjátok be ezt, ahogy TI akarjátok, és nem kényszerpályán vagytok. Én meg tudom tenni munkámból adódóan, hogy feleségem otthon maradjon a gyerkőccel, de ha csak saccolnom kell az emberek 80%-a nem engedheti meg magának, hogy kiessen egy kereset, vagy csak lecsökkenjen.
Ákosra és Kövérre azért vagyok csak kiakadva, mert Ákos egy bazinagy pénzhalomról ugat le másoknak, hogy mi lenne a dolguk. Olyan az, mint az egyszeri hercegnőcske, aki amikor megtudja, hogy nincsen kenyere a népnek, akkor felveti a kérdést, miért nem esznek kalácsot? Kövér pedig tagja annak a politikusi gárdának (beleértem az elmúlt 25 év összes "nagyágyúját") akik együttes erővel érték el, hogy ez az ország egy majdnem nyugati színvonalról essen vissza a Balkánra. Ezért irritáló. Mindenkinek meg lehet a véleménye a férfi-női szerepekről, de ez a két figura szerintem pont ezekért a körülményekért roppant cinikusok.
ossi.blog.hu 2015.12.22. 15:05:25
Mondjuk egy élettársi kapcsolatban nagyobb eséllyel tartja meg a nő a gyerekét, ha 1. tudja, hogy el fogja tudni tartani, akár egyedül is (kap munkát, minél kevesebb hátránnyal a gyerek miatt). 2. Ha bízhat abban, hogy a gyerek később is közös felelősség (ebben segíthet az apás gyes). Akkor is, ha a kapcsolattal úgy számol, hogy nem biztos, hogy örökké fog tartani.
@Tahó Sandokan: Az a gond, hogy megengedheted. De azt is megengedhetitek, hogy mondjuk, jöjjön még 2 gyerek mellé, feleséged kihagy 6-9 évet melóból, aztán meg veled valami történik és nem tudod hazavinni azt a pénzt, amiből ő otthon tud maradni? (Mindamellett, hogy a lakosság 80% elvileg még tényleg azt sem engedheti meg, hogy 3 gyereket vállaljon, nem hogy arról álmodozzon, hogy a feleség ennyi ideig ne dolgozzon, vagy egyáltalán ne dolgozzon.)
Alapvetően egyre inkább azt gondolom, hogy még Kövérék is azt csinálják, amivel szemben nincs ellenállás. Ha az emberek 120 nettóval azt tartják normálisnak, hogy ők szülik a csemetéket, a másik meg viszi haza a mamutot, vagy vica versa, ott a fejekben is nagy gond van. Erre mindig lesz politikus, aki építeni fog és nem jutunk előrébb...
ossi.blog.hu 2015.12.22. 15:08:33
ossi.blog.hu 2015.12.22. 15:14:22
Talán nem férfi az, aki tudja, hogy azért sír, mert most éhes, fáradt, beteg, fáj valami? Aki mellé nem kell odarezzenteni a fél rokonságot, ha anya egy hétre kórházba megy? Akinek nem csak az a gyerekfelügyelet, hogy a gyerek a kiságyban, ő meg elfoglalja magát? Aki tudja, hogy mikor esedékes a következő oltás a gyereknek vagy hányas ruha kell neki éppen?
Ebben mi a férfiatlan?
renhoek 2015.12.22. 17:28:42
Itt fejeztem be az olvasást.
Mindenféle szociológiai (még a szociológia mint "tudomány"... olyan komplex hatások érik az emberi társadalmat, hogy áltudományhoz konvergál inkább) alap nélkül kijelenteni ezt elég húzós... Még véletlenül sincs köze a jóléti társadalmakhoz... de mindegy.
Ettől az írástól sem fogja az átlagember "megkedvelni" az emancipációt.
renhoek 2015.12.22. 17:30:31
ossi.blog.hu 2015.12.22. 18:10:10
www.berlin-institut.org/fileadmin/user_upload/Veroeffentlichungen/Emancipation_online.pdf
ossi.blog.hu 2015.12.22. 18:10:43
Pista70 2015.12.23. 22:10:41
ossi.blog.hu 2015.12.23. 23:11:06
Abban igazad van, hogy ez is olyasmi, amiben le vagyunk maradva, mert hogy nálunk "az dolgozik rendesen, aki beleszakad". Abszolút főnökön és cégen múlik, hogy mennyire tartják tiszteletben a magánélet és a munka egyensúlyát. Azt gondolom, ezzel nem csak a nőknek van gondjuk Magyarországon. Hiszen az sem normális, hogy apa dolgozik estig, vagy viszi még haza a melót és az sem jó, ha apa kimerült és türelmetlen. (Persze, tudom, hogy nehéz általánosítani, mert aki vállalkozó, vagy éppen kis cége van, nem biztos, hogy megengedheti, hogy humánusan működjön.)
Azt gondolnám, hogy az a vezetés vagy főnök, akinél az a normális, hogy saját maga is aktív részese akar lenni a gyereke életének és gondozásának, illetve, otthon megosztják a terheket, az át tudja gondolni, hogy erre lehet, hogy a beosztottaknak is van igényük. Esetleg arra gondol, hogy ez olyan gesztus a cég részéről, amiért viszont olcsóbban is dolgoznának nála. Akiknél az a normális, hogy ő a karrierjével meg a pénzzel törődik, otthon a párja tartja a frontot, az nagyobb eséllyel hasonló hozzáállást fog elvárni a dolgozóktól is és nem esik le neki, hogy egy idő után nem biztos, hogy van az a pénz, amivel lehet kompenzálni. Így meg egy ördögi kör.
Vagyis arra tippelnék, hogy miközben a nők emancipálásáról van szó, azért a férfiaknak is lenne haszna belőle. Minél többen lennének, akik így gondolkodnak, annál természetesebb lenne, hogy se apának nem kéne beleszakadnia a melóba, sem az az anyának, aki lépést akar tartani.
Ahol dolgozom, volt olyan időszak, amikor túlóra csak hivatalosan és nagyon indokolt esetben lehetett. Oktatás, továbbképzés csak a munkaidő terhére. Aki oda akart érni oviba, suli után a gyerekért, megoldható volt. Éves értékelésnél a túlóra inkább negatívum volt, mert hogy ha sok volt, akkor valamit nagyon rosszul csinálsz. Aztán jött az az időszak és főnökök, akinél meg csak az számított, hogy tudsz-e extrát felmutatni, azt meg felejtsd el, hogy beteg a gyerek, otthonról dolgoznál, vagy más munkaidőbeosztásban akarsz dolgozni, mert az jobban összeegyeztethető a magánéleteddel. Pedig ugyanaz a cég, ugyanaz a meló. Vagyis ebben az esetben csak a főnökökön múlott.
Allen9 2015.12.24. 00:00:43
Igaz, ott valóban tombol a gender őrület!
Remek a példatérkép! Köszönet érte!
Előre a törökök által elért mindenért!
Édes Istenem. Nem lehetne, hogy ilyen propaganda cikkeket olyanok írjanak, akik legalább egy kicsit is tudnak térképet hamisítani?
ossi.blog.hu 2015.12.24. 07:26:13
Szóval, igen, magasabb volt a gyermekvállalási kedv korábban is, mint nálunk, viszont a 2000-es évek közepétől náluk is elindult egy csökkenés, főleg a nyugatiasabb nyugati részen. 2008-ban Erdogan azt mondta, hogy ki akarják írtani a török népet (nemtom kik, a hivatkozott cikk szerint talán a kurdokra gondolt, akiknél jóval magasabb a termékenységi ráta, mint a törököknél), ezért hogy a nemzet fennmaradjon, minden nő szüljön legalább 3 gyereket. (Forrás: www.al-monitor.com/pulse/originals/2015/08/turkey-foster-care-children-erdogans-call-to-have-three-kid.html#)
Azért, hogy ezt támogassák, olyan intézkedéseket hoztak, hogy:
1. Minden egyes megszületett gyerek után az állam pénzt ad, aminek az összege úgy nőtt, ahányadik gyerek érkezett a családba.
2. Bevezették a rugalmas munkaidőt a gyereket vállaló dolgozó nők számára, hogy össze tudják egyeztetni a munkát a gyerekkel.
3. Bevezették, hogy az állam fizeti az óvodát, hogy a dolgozó nők vissza tudjanak térni a munkába.
Az eredmények megmutatkoznak egyrészt abban, hogy tényleg több gyerek született, másrészt abban, hogy jelentősen megnőtt azoknak a családok száma, akik állami támogatásra szorulnak, hogy a gyerekeiket nevelni tudják, illetve azoknak a száma is, akik állami gondozásba adják a gyereküket.
Szal, úgy tűnik, hogy a törökök is ahhoz nyúltak, hogy a dolgozó nőkre gondoltak, amikor több gyerek vállalására akarták biztatni az embereket, azért hogy azok össze tudják egyeztetni a gyerekvállalást a munkával.. (Francba...)
Az gondolom azért leesett, hogy a térkép forrás, tehát más készítette, mint aki a "propaganda cikket" írta, de kösz az észrevételt. :)
Pista70 2015.12.25. 19:39:02
ossi.blog.hu 2015.12.26. 09:20:18
Ami ráadásul viszonylagos is. Lehet beszélni karrierista nőkről, de a valóság ezzel szemben az, hogy nincs sok opció, mint hogy apa és anya is törődik az előremenetelével, mert nem egyszerűen fel akarják nevelni a gyerekeiket, hanem az is számít, hogy hogyan. Ugyanígy, lehet az embereket anyagiasnak tartani, csak éppen a nagy többség nem a luxusért teker, hanem alap dolgokért - ami sokaknak már luxus. De ne fogadjuk már el, hogy nyaralni, félretenni, a jövőre gondolni, a jövőt megalapozni tényleg luxus..
Az igaz, hogy egyre erősebb az igény arra, hogy mindenki pattanjon le a közös kasszáról és ez valszeg a családokat és a gyerekek támogatását is érinti, de azt hiszem, a többség még mindig inkább azon vagy, hogy az a pénz, ami gyerekekre megy, az nem kidobott pénz.
Pista70 2015.12.28. 11:15:37
ossi.blog.hu 2015.12.30. 09:17:04
Ezzel szemben a valóság az, hogy a kapcsolatok többsége nem tart ki (ezer féle okból, nem az a lényeg, hogy miért), a biztos családi háttér nem mindenkinek adatik meg, sőt, nem ritkán pont egy olyan kereszt, amit az utódok életük végéig hurcolnak magukkal.
Azért nem volt az még olyan régen, amikor a család gyakorlatilag két, családnak nevezett közösség gazdasági társulását jelentette, amiben a legfőbb szervező és összetartó erő maga a vagyon volt. Apu és anyu összeházasodtak, majd ha szerencséjük volt egymásba szerettek, de nem volt szempont, hogy hogyan éreznek egymás iránt. Az utódok számára meg előre ki volt jelölve, hogy ki viszi tovább a családi vagyont és ki az, akinek máshogy kell vagyonra szert tennie. Kilépni belőle nem igazán lehetett, és nem kellett szeretni, elég volt elviselni.
De vehetnénk más példákat is, ahol a család teljesen mást jelentett, mint amit ma értünk alatta.
Úgyhogy innen nézve, egy "a családokra épülő modern civilizáció" értelmezhetetlen. Nem a család jelentése és a valóság állnak szemben egymással, hanem a családról alkotott eszményi kép és a valóság.
blöff 2015.12.31. 11:36:13
Bicskanyitogató ez a jófejkedő cikk.
ossi.blog.hu 2015.12.31. 18:52:02
Pista70 2015.12.31. 20:02:12
ossi.blog.hu 2016.01.01. 09:27:10
A megsemmisülés szélére juttató önzés meg értelmezhetetlen. Országok vannak gondban a születések számával, de nem mindegyik. Európában sem mindegyik. Másrészt, ha emberi fajról beszélünk, akkor meg éppen, hogy túlnépesedés van.
Az érzelmi intelligencia meg megint más kérdés. A mi oktatási rendszerünkben igazán sosem volt a tananyag része (vannak országok, -és/vagy iskolatípusok, ahol igen), és mivel nálunk egyik generáció sem tanulta meg, hogy miért fontos, így a következőnek sem fogják tudni átadni. De ez a mi problémánk.
blöff 2016.01.01. 14:13:09
Pista70 2016.01.01. 15:11:11
ossi.blog.hu 2016.01.01. 20:19:07
ossi.blog.hu 2016.01.01. 20:48:18
Az ősemberek poligámiában éltek. Mezopotámiában engedélyezett volt a válás. A görögöknél a feleség gyakorlatilag a férj cselédje volt, de normális volt, hogy a férj mellette kurvázott. Középkor dettó. A honfoglaló magyarok ugyanúgy kis családokban éltek: apa, anya, gyerekek.
A válásra való igény teljesen természetes. Ha nem működik, az mindenkinek csak szenvedés, a gyereknek is. Csak régen ezt úgy oldották meg, hogy a) ha volt pénzük, akkor papíron fennmaradt a házasság, a nő kapott valami járadákot, egyébként mindenki élte a maga életét (ami szintén egy válás, akárhogy is nézem), b) nem volt pénzük, akkor meg pokollá tették egymás életét (ez meg a nagy, szent önfeláldozás).
Értem, amit mondasz, de amit visszasírsz, sosem volt.
Pista70 2016.01.05. 15:56:47
vvvv15 2016.01.05. 17:00:21
Azért csak kiderül, hogy mi a helyzet: "ahol a nők emancipálása kormányzati program". Valóban: történetesen még az apák gyesre menetelét is azért kezdték el ösztönözni, mert azt gondolták, hogy ezzel a nők munkaerőpiaci egyenlősége javul és nem azért, hogy az apák társadalmi megbecsültsége az anyáéval egyenértékű legyen. Hogy mennyire nem egyenjogúak az apák Svédországban, arról ezen a svéd apajogi oldalon bővebben is tud tájékozódni, aki szeretne:
www.dads-r-us.se/
Egyébként érdemes megjegyezni azt, hogy ezekben az országokban csökkenő tendenciát mutat a termékenységi ráta.
Norvégia termékenységi rátája pl.
2009: 1,98
2010: 1,95
2011: 1,88
2012: 1,85
2013: 1,78
2014: 1,76
De visszatérve az okokra: ez sokkal összetettebb kérdésnél ennél. Olyan dolgok együttesen befolyásolják ezt, mint a nők/férfiak szerepe a munkavállalásban/családban, családi támogatások mértéke, kiszámíthatósága, a fiatalok önállósága (mikor költöznek el a szüleiktől, alapítanak családot), munkaerőpiac rugalmassága, hogy mennyire lehetsz biztos abban, hogy lesz munkád (milyen szintű a munkahelyi biztonságérzet, milyen könnyű új munkát találni) városokban/falvakban élők aránya, éghajlat (pl. Olaszországban a hegyvidékes területen lényegesen magasabb a termékenységi ráta, mint a mediterrán területeken), jövedelem, anyagi biztonság, iskolázottság, vallás, bevándorlók aránya, illetve, hogy azok honnét származnak, a korábbi generációk példái (akinek nincs testvére az sokkal nagyobb eséllyel vállal csak 1 gyereket, mint akinek van) stb.
Csupán demagógia és propaganda ezek közül egyet kiemelni és úgy feltüntetni, mint az oka annak, hogy egy országban a termékenység magas vagy alacsony. Épp azért nem tudják megoldani szinte sehol ezt a problémát, mert ennyire összetett.
ossi.blog.hu 2016.01.07. 23:52:15
Persze, senki nem mondta, hogy egy dologra rá lehet húzni, viszont fentebb betettem egy tanulmányt, ez az:
www.berlin-institut.org/fileadmin/user_upload/Veroeffentlichungen/Emancipation_online.pdf
Több szempont szerint is összehasonlítja az országok sajátosságait és a gyermekvállalási kedvet. A 12. oldalon van egy grafikon, amin az szerepel, hogy első, illetve második gyerek után mekkora eséllyel térnek vissza a nők a munkába. És itt azért eléggé egybeesnek a gyerekvállalási kedvvel. (És mielőtt félreértenéd, én sem úgy olvasom, hogy ha a nő dolgozik=több gyerek, hiszen értelemszerűen, ez olyanokat is takar például, hogy mondjuk milyen az óvodai, bölcsödei ellátás, ami lehetővé teszi, hogy egyáltalán vissza tudjanak térni, karrier szempontjából mekkora hátrány ha gyereke van, stb.)
Mindemellett, szerintem a mondanivaló érthető: az az idealizált családkép, hogy anyu a család kályhája, apu meg a kenyérkereső ( vagy fő kenyérkereső) azért mégis csak kiszolgáltatottabbá teszi a nőket, tehát el fog gondolkodni azon, hogy hány gyereket mer vállalni.
Nekem Skandináviában az volt a meglepő, hogy sokkal kevésbé éreztem a félelmet, hogy mi lesz, ha egyedül maradok a gyerekkel? Meg fogok tudni élni? Fogok tudni párt találni? Mekkora kompromisszumokat kell majd akkor kötnöm? És ebben már nagyon nem mindegy, hogy egy nő tudja, hogy bármi történik, egyedül is el fogja tudni tartani a gyerekeit. Ebbe pedig beletartozik az is, hogy mekkora eséllyel tud azzal számolni, hogy a keresete és az állami támogatások/intézmények együtt elég lesz hozzá.. Innen nézve Magyarországon nem csak emancipáció szempontjából necces, de az is hozzátartozik. Viszont, az a favorizált irány, hogy vissza a múltba, szerintem éppenséggel kontraproduktív lesz.
ossi.blog.hu 2016.01.08. 00:00:02
hu.wikipedia.org/wiki/Nagyr%C3%A9vi_angyalcsin%C3%A1l%C3%B3k
Pista70 2016.01.10. 17:35:51
ossi.blog.hu 2016.01.10. 18:15:03
Esetleg átvenni a férfiak munkáját, amikor azok háborúban vannak, ami az iskoláztatás mellett, a vallás visszaszorulásával együtt elindította a nők emancipációját?
De tudod mit? Kérdezd meg a japánokat, akik annyira hittek az "anyaág igényeinek" a biztosításában, hogy most alacsonyabb a születési rátájuk, mint az európai vagy a magyar átlag és most úgy döntöttek, hogy mégis csak nekifekszenek ennek az emancipáció témának.. (Link benne volt a cikkben.)
Nyugodj meg, ha az európai kultúrának vége lesz, annak nem az emancipáció lesz az oka. :)
Pista70 2016.01.10. 19:07:05
ossi.blog.hu 2016.01.11. 09:25:41
Azt gondolom, hogy ezen nincs mit sokat ragozni. Ha nem lehet bízni abban, hogy ha bármi történik, egyedül is megy, ha a fizetésedet és a munkahelyi lehetőségeidet erősen befolyásolja, hogy szültél (vagy várhatóan szülni fogsz belátható időn belül), ha két ember fizetése nem elég egy tervezhető jövőhöz, ha az állami intézményrendszer és támogatások életszerűtlenek, az mind jelentősen csökkenti a biztonságérzetet, ezen keresztül meg azt, hogy az emberek hány gyereket mernek bevállalni. Persze, elhiszem, hogy ezeket a férfiak mindig jobban tudják, de mondok egy Magyarországon már teljesen szokatlan dolgot: talán előrébb lennénk, ha meghallgatnánk az érintetteket is?
Noname Watanabe 2016.06.06. 11:10:10
"Ja jó, de neked van igazad, mert te érzelmi alapon érvelsz. Én csak faszkalap vagyok, aki számol."