Nincs elmélet, ami életrevaló lehetne megfelelő érvek nélkül. Mivel a jelenleg keringő és népszerű összeesküvés elméletek jellemzően hasonló érvelési hibákat halmoznak, így stílusosan levonhatom azt a következtetés, hogy viszont is működik: ezek halmozása egyben sikerünk záloga.

Mintha géppuskából lőnénk

A géppuska érvelés lényege az, hogy egy mondatba, vagy gondolatsorba próbálunk annyi állítást süríteni, hogy aki mégis venné a fáradtságot a leleplezésre, az is meg legyen lőve, hogy melyikkel is kezdje. Vagy feladja, vagy olyan barokk gondolatsorba keveredik, amit a kutya nem fog elolvasni vagy meghallgatni tőle. Ha sorba veszi, hogy aztán megcáfolja, akkor meg úgyis kénytelen lesz kihagyni 1-2 állítást, amire már büszkén mutathatunk, hogy ezt bizony ő sem tudta megcáfolni, tehát állításunk még mindig megalapozott.

Célszerű 1-1 igaz állítást is elhelyezni, jól fog még jönni akkor, hogy ha lehülyéznek, mert simán visszavághatunk, hogy ő meg annyira sokkal hülyébb, hogy amikor egy az egyben lesöpri az érvünket, egyben az igazakat is, pedig még egy óvodás is tudja, hogy az bizony igaz.

Ennek a technikának az az előnye is megvan, hogy beletrafálhatunk olyan érvbe is, ami egy korábbi szkeptikust is meggyőzhet, hiába gondolja ökörségnek az összes többit.

Egy tekintély mindent vihet

A tekintély lehet kitalált személy és intézet, de olyan híres és közkedvelt ember is, aki valamiben kiemelkedik, viszont az adott téma nem szakterülete. Ilyen amikor Einsteint idézik vallási kérdésben, vagy egy biológust immunológia témában, netán egy színészt, írót régészetről.

Ha az illető kellően közkedvelt és az emberek szívesen közösködnének vele szellemileg, jó eséllyel nyitottabbá válnak, amikor azzal szembesülnek, hogy talán ő is a „klubba” tartozik.

Látszólag hiteles források

A Zeitgeist jó példa arra, hogy az emberek nem fogják leellenőrizni az állítások igazságtartalmát, így nyugodtan hivatkozhatunk jól hangzó, de nem létező forrásokra. Lehet a személy is kitalált, de akár egy létező embernek tulajdonított idézet is. (Gondolom, mindenki ismeri az egyébként sosem mondott Széchenyi idézetet arról, hogy melyik nép milyen vezetőt érdemel.) Úgyhogy a lehetőség adott, hogy eleresszük a fantáziánkat.

Kontextusból kiragadott idézetre bukkani pedig igazi kincs: kezdő szkeptikusok simán rábukkanhatnak, de arra már jó eséllyel nem, hogy mi volt az eredeti szövegkörnyezete és üzenete.

Azt már említettem, hogy ha valami frekventált helyen sikerült a történetünket publikálni, később már erre is hivatkozhatunk forrásként.

Ha más segítségét is igénybe vesszük a gyártások során, megtehetjük azt is, hogy két külön verziót publikálunk, majd az ő verziójára, mint egy szaktekintély munkájára hivatkozunk. (X.Y., aki 20 évig dolgozott pelenka gyárban, mint tervező mérnök, de kilépett, mert nem tudta tovább nézni, hogy mi folyik ott. Na, ez nagyon tuti!)

Mazsolázás

A szelektív technika rendkívül egyszerű: említünk olyat, ami alátámasztja az elméletünket és hallgatunk arról, ami cáfolja vagy megkérdőjelezi.

Ilyen pl. a 7-es torony 911 kapcsán. Az összeesküvés elméletek felsorolják, hogy órákkal később omlott össze, nem rázta meg a robbanás, teljesen ki lett ürítve, úgy omlott össze, mint robbantásoknál szokott, de nem említik a bizonyítékokat arról, hogy az épület alsó szintjei lángra lobbantak az iker tornyok összeomlásakor és az épületet tartó fém elemek végül annyira szétolvadtak, hogy az az épület összeomlását okozta. Az összeesküvés elméletek iránt rajongóknak bőven elég lesz az általunk válogatott érvelés, nem fognak más magyarázatok után nézelődni.

Szalmabáb érvelés

A szalmabáb érvelés azt jelenti, hogy veszünk egy érvet, azt kicsit megcsavarjuk, majd ezt, a már kiforgatott állítást támadjuk meg.

Ilyen az az érv, hogy az influenza elleni oltás véd az influenza ellen. Ez így igaz. De ha ezt már úgy állítjuk be, mintha az okosok azt állítanák, hogy az oltás 100%-os védelmet ad az influenza ellen, akkor a hülye is tudja, hogy ez nem igaz, tehát mindenki láthatja, hogy az okosak butaságokat beszélnek.

A nemtudás érv

Sokszor bejött már, miért ne jönne be megint. A lényege az, hogy kiragadunk egy elemet, amit elsőre nehéz megmagyarázni, majd mivel nincs (legalábbis, kéznél) magyarázat vagy ellenérv, ennek híján állításunk bizonyítottnak is tekinthető.

A holdraszállást „leleplezők” egyik érve, hogy a felvételeken jól látszik, hogy a zászló lobog, mintha szél fújná, de a holdon nincs szél, tehát ez bizonyítja, hogy a felvételek a földön készültek.

Miközben a zászló egy könnyű alumínium rúdon van és ahogy az asztronauta próbálja leszúrni, a zászló is bemozdul, amitől olyan lesz, mintha lobogna.

Vörös hering

Az a lényege, hogy állítunk valamit, lehetőleg valamelyik fent említett érvelési technikával, majd rögtön át is vezetjük valami teljesen másba, aminek bár köze nincs ahhoz, amiből kiindultunk, de tartalmazza azt, amit üzenni szeretnénk. Az elterelés legkézenfekvőbb témája, hogy amikor olyan részhez érünk, amire már nem tudunk mit kitalálni magyarázatként, simán becsúsztatjuk, hogy de hát összeesküvés és készen is vagyunk.

Körkörös érvelés

Ezt szinte minden összeesküvés elméletnél alap. Állítsunk valamit, ami nem igaz, de ahelyett, hogy megmagyaráznánk, folytassuk és a későbbi állításnál utaljunk vissza, hogy ez egybeesik a korábbi állítással.

Ilyen például az, hogy a Biblia igazat állít, hiszen Isten könyve, a Biblia azt mondja, hogy Isten létezik, tehát Isten létezésének bizonyítéka a Biblia.

Közvéleményre hivatkozni

Bár az emberek szeretik azt hinni, hogy gondolkodásuk egyedi, mégis jólesik nekik a tudat, ha azzal szembesülnek, hogy egyáltalán nincsenek egyedül. Ezt a mondatot egy összeesküvés elméletes cikkből szedtem jó példának erre az érvelésre: „Tehát nem a dolog léte vagy nem léte már a kérdés, hanem hogy MOST tízezreknek feltűnt VÉGRE”. A reklámok is ezzel működnek: az adott árú a legnépszerűbb. Márpedig miért lenne így, ha nem a legjobb is lenne egyben?

Személyeskedés

Amikor nem az állítást vesszük górcső alá, hanem a másik adottságát vagy jellemzőjét. Könnyen találhatunk olyan példát, amikor valamelyik hivatal, kormány, politikus, tudós, stb. hazudott vagy csak tévedett. Hiába nincs köze a témánkhoz, muszáj ilyet megemlíteni, hiszen ezt rögtön fel is tudjuk használni bizonyítékként arra, hogy lám, ők már csak ilyenek, -mint a korábbi példa is mutatja. Lehet általánosítani úgy, hogy kapásból tudunk 10 tudóst, aki valaha valamiben tévedett, tehát minden tudós tévedhet és mivel tévedhet, meg is teszi, pont az általunk felvetett kérdésben.

Személyeskedésre egyébként is szükség van, hiszen ki szeretne egy oldalon állni olyanokkal, akik aljasak vagy gyarlók? Az emberek többsége úgysem az állítás tartalmára koncentrál, hanem összemossa a kettőt és úgy gondolkodik, hogy ha a „hivatalos verzió” mellett olyan is áll, aki visszataszító valamiért, az egyben a verzió hitelességét is megkérdőjelezi.

Náci kártya

Az érvelési hibákat bőven lehetne még sorolni. Aki ki akarja tanulni, ezer meg egy forrást fog találni hozzá. Úgyhogy a végére csak egy övön aluli, de örök érvényű technika, ami csodákra képes: találjunk egy elemet, amit valamelyik gyűlölt csoporttal, pl. a nácikkal, összefüggésbe lehet hozni, majd mondjuk azt, hogy a kormány, a tudósok, az akárkik pont ugyanolyanok, mint a nácik. Nem a logikai összefüggés a lényeg, hanem, hogy elhangozzon a bűvös szó, hogy náci. Vagy hogy komcsi. Vagy az inkvizíció. Vagy ki mit gyűlöl.

Például, hogy az inkvizíció szerint a tudomány eretnekségnek számított, mert máshogy gondolkodtak, mint az egyház, így jelen helyzetben, ha most bárki elítél egy „másképp gondolkodót” vagy az állítását, az gyakorlatilag pont úgy viselkedik, mint az inkvizíció a maga idejében.

Vagy amikor olyat mondunk, hogy a vegetarianizmus azért rossz, mert ugyebár Hitler is vegetáriuánus volt.