Pláne, ha csudajó cimborák is lennénk, felvetném neki egy új, hozzá illő könyv ötletét.

A történet szerint adott lenne egy amerikai kisváros (szokás szerint), melynek lakói élik a maguk kis szokványos életét, a a saját kis átlagos problémáikkal, örömeikkel, bánataikkal (szintén szokás szerint). Nem is sejtik, hogy valaki, valahol.. Talán az egyik egyszerű farmer a város széléről, netán a helyi iskola sikerélményekben sosem bővelkedő tornatanára vagy szép, csendben az egyik háziasszony lenne az első, aki a tudnodkell című oldal valami amerikai változatával találkozik és kezdetét veszi az átalakulása.

Innen kezdve mindenről, ami addig (szerinte is) normális volt, az jut eszébe, hogy az valójában veszélyes, mérgező és valakik, valahol, -talán a kormány, a hadsereg vagy tudjukkik,- egy hatalmas kísérletet végeznek velük: ha mérgezik a vizet, levegőt, irányítják az időjárásukat, méreggel, chippel oltják be őket, vajon ők, a kísérlet alanyai, megtartják-e istenbe és az amerikai álomba vetett hitüket vagy inkább meghalnak, netán könnyen kezelhető rabszolgákká válnak. Az a lényeg, hogy olyan, mintha átfordulna az agya: innentől mindenről, ami ésszerű és logikus és magyarázható, azt hiszi, hogy nem igaz, csak agymosás, de ő végre felébredt.

És a történet csak itt indulna, mert valami rejtélyes oknál fogva, az ismeretlen hatalom machinációitól való félelem úgy terjed az emberekben, mint valami vírus. Sorra lehetne venni a kocsmárost, a helyi alkoholistát, a bigott vallásosokat, a mérnököt, a rendőrt, tűzoltót, stb., akiket ugyanilyen rejtélyes módon megszáll az átváltozás. Azt, hogy ki esett áldozatul, csak onnan lehet sejteni, hogy elég kellemetlen fokhagyma szagot áraszt, lévén, hogy abban hisznek, hogy a fokhagyma fogyasztása mindentől megvéd. Ahogy a számuk észrevétlenül eléri a kritikus tömeget, beindulnak az események.

Valaki lelövi az iskolabusz sofőrjét, mert meg van róla győződve, hogy tudtával vagy tudta nélkül, de a buszra olyan méregkapszulát helyeztek, ami a kipuffogógázba keveredve ontja a betegségeket. Az nem számít, hogy a buszt más is vezetheti, az a lényeg, hogy megkezdődjön a harc a háttérhatalom ellen. A félelmüket tovább táplálja az, hogy a városkában éppen felüti fejét a szamárköhögés, amiből a többség viszonylag könnyen fel is épül, csak egy-két csecsemő hal bele. Egy kisebb csapat összefog és a helyi ecetgyárból a város víztározójába vezeti a gyárban fellelhető töménytelen mennyiségű ecetet. Ettől a víz ihatatlanná válik.

Olyan elképzelések kapnak lábra, hogy a fehér amerikaiak nem is bevándorlók, hanem mindig is ott éltek, sőt, őket isten teremtette, az evolúciónak semmi köze sem volt hozzá. Ők népesítették be Európát is. Valójában isten őket választotta ki a föld szellemi lámpásának, hogy kivezessék az emberiséget a rájuk kényszerített sötétségből. A tanult történelmet csak azért találták ki, hogy az emberek ne tudjanak róla. Az ő anyanyelvük az alapja minden más nyelvnek, ami aztán angol nyelvként vált ismerté. Más népekkel ellentétben csodás képességük az öngyógyulás, amit a modern orvosi vívmányokkal próbálnak megtörni. A gyógynövényeik pedig még a leszakadt végtagokat is visszanövesztik. Emiatt egyre többen tagadják meg az orvosi ellátást is és kezdik magukat, illetve, családjukat egy régi füveskönyv alapján kúrálni. Persze, ebbe is belehalnak páran.

És szép, lassan beindul a helyi apokalipszis... Természetesen, egyre több az áldozat, alig van, aki immunis lenne a terjedő elmebajra. Csak azok állnak előtte értetlenül, akik valami miatt kilógnak a közösségből. Például, mert nemrég költöztek be, vagy mindig is irányító szerepben voltak a közösségben, vagy kritikus stílusát sokan nem kedvelik. És ők is lesznek azok, akik a dolgokat nagy kalandok és temérdek veszteség után helyre tudják billenteni.

Aztán a végére kiderülhet, hogy tényleg volt az egészben machináció, de nem az, amit az emberek hittek, hanem valami másik dimenzióban élő lények játszottak az agyukkal, netán valami ősi indián átok kelt életre... Nekem végül is mindegy.

Mindezt azért, mert valahogy egyre inkább úgy érzem, mintha valami regényben élnék, úgy szippant be a környezetemben egyre több embert az összeesküvés elméletek világa. És ezt fantáziával szerintem csak Stephen King lenne képes felérni és szavakba önteni. Abban pedig élvezettel tudnék elmerülni. :)