A Questor károsultaknak jut 150 milliárd,
a bevándorlókat nevelő. tolmácsigényes plakátkampányra 330 millió,
a konzultációnak álcázott propagandára 1 milliárd,
Orbán várba költöztetésére 300 millió,
a közröhej tévére 80 milliárd,
L. Simon panziójához vezető út felújítására meg 800 millió, úgy, hogy az útfelújítás már az eredeti tervek szerint sem fog minőségi javulást hozni a környéken élők közlekedésében,
aztán még a dohánygyárak által ajánlott 90 milliárdos bevételi lehetőséget is kidobjuk az ablakon,
és ez nem is teljes lista, pusztán annyi, amennyit kisujjból hirtelen kiszoptam az elmúlt, rövid időszakból.

Aztán egy reggel arra ébredtünk, hogy az egészségügy és az oktatás problémái, az országot megfojtó korrupció, az államadósság, a fél-rabszolgatartó közmunkarendszer bevezetése, a földek elrablása, az egyre inkább döbbenetes mértéket öltő szegénység, a középosztály lecsúszása, PAKS2 (és sorolhatnám), már mind eltörpülnek amellett a végveszély mellett, amit most a menekültáradat jelent számunkra. És a magyar állam erre a hatalmas, az országot fenyegető probléma kezelésére előirányzott 481 millió forintot. (Még szerencse, hogy EU apu állja a cechet.)

Ismétlem: 231 milliárdot elköltünk faszságokra, 90 milliárdot kidobunk az ablakon, az állítólag legégetőbb problémánkra meg fejenként szánunk kemény 53 forintot, ami összesen 481 milliót tesz ki. Oké, építünk mellé még kerítést is nagyon sok pénzből, de akkor még mindig csak 22,481 milliárdnál tartunk.

Na már most.. természetesen nincs kétségem, hogy az én képességeimmel van a probléma, azért nem értem, de vagy nincs akkora baj menekült témában, vagy tényleg van, de a kormányunk nem kezeli kellően komolyan?

Azt, hogy milyen előrejelzések voltak eddig is a növekvő menekültáradatot illetően, én is tudtam, tehát a kormánynak pláne illett volna hivatalból tisztában lennie vele és felkészülni, nem? Ehhez képest a menekülttáborainkban most kétszer, háromszor több menekültet szállásolunk el, mint ahány főre ezeket tervezték, és még több embernek kéne hely. A kormány még mindig nem kérte fel azokat a civil szervezeteket, akik jellemzően humanitárius segítő munkát végeznek és erre most is készen állnának, hogy kapcsolódjanak be a helyzet kezelésébe, sőt, mi több, amikor az EU bekérdezi, hogy oké, de milyen segítséget kér Magyarország, akkor előbb időt kérnek kitalálni, mert hirtelen a kormány sem tudja megmondani pontosan, csak annyit tud, hogy jó lenne, ha az pénz lenne. (A kecske nem hülye, persze, hogy káposztát kér.)

Ha tényleg sikerült volna elterjeszteni azt a gyönyörű „keményen dolgozó kisember” elnevezést, amit a kormánypropaganda tervezett, akkor én, ma az lennék és rögtön kényszert éreznék, hogy átgondoljam, hogy mi történne velem a munkahelyemen hasonló helyzetben... Mármint amikor előre tudom, hogy nagyon nagy probléma közeleg, ami ráadásul az én kompetenciám, de ülök a babérjaimon, majd amikor itt van, bepánikolok és kapkodok, hogy ég a ház. De akkor sem tudom, hogy mi kéne a probléma kezeléséhez, csak beblöffölöm, hogy pénz.. pénz az mindenképp... Az sem lenne jobb, hogy ha kiderülne, hogy nem a baj hatalmas, csak én trükközök, hogy pénzhez jussak. Szerintem mindkét esetben úgy rúgnának ki kétlábbal, hogy még 30 év múlva is fekete listán lennék a cégnél, nehogy véletlenül visszavegyen valaki, aki már nem ismer...

És a nép... az istenadta nép, ahelyett, hogy feltenné az alapvető kérdéseket, amit egy tisztességes munkaadónak illene, veszi az adást, ráadásul meglepő gyorsasággal... Tegnap még az ápolónők és a kivándorlás miatt aggódott és ha megkérdezik tőle, hogy szerinte a menekültáradat kezelése fontossági sorrendben hányadik helyen áll, a 2415. helyezés fölé csak néhány fehér holló tette volna. Aztán eltelik két-három hét és ma már úgy félti a gyerekmekeit a menekültektől, mintha afro pornón és zs kategóriás filmeken kívül máshol még életében nem látott volna más kultúrkörből származó embert... (Legyünk őszinték, ma Magyarországon, néhány frekventáltabb területen kívül, egy átlag magyar simán le tudja élni az életét anélkül, hogy menekültet lásson, vagy ha lát, az is legfeljebb a szír háziorvosa, aki vagy 30 éve él az országban.)

Emberek, ahol a munkaadó ennyire hülye, az a cég halálra van ítélve...